A gyermekvédelmi kedvezmény lényege, hogy a kedvezménnyel érintett gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 145 százalékát abban az esetben, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, minden más esetben pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 százalékát.
A gyermekvédelmi kedvezmény további feltétele, hogy hasznosítható ingatlan (kivéve amelyben a szülő életvitelszerűen lakik), jármű (kivéve a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű), továbbá vagyoni értékű jog (kivéve azt, ami az általuk lakott ingatlanon áll fenn) egy főre jutó értéke a gyermek családjában külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hússzorosát, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét nem éri el.
A fenti helyzetben lévő gyermekek 7 és 14 éves korukban pluszban 44 600-44 600 forintot kapnak az államtól a babakötvényben, ha hétéves vagy tizennégy éves korukban még gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, illetve nevelésben vannak.
A szülői befizetések után - ha jogosultak erre a kedvezményre - nem 10 százalék, de legfeljebb évi 12 000 forintos állami támogatást, hanem 20 százalék, de legfeljebb évi 24 000 forintos állami támogatást kapnak.
A nevelésben lévő gyermekek pedig fixen évi 12 000 forintos állami támogatást kapnak a babakötvényben befizetés nélkül is, hiszen ők nem számíthatnak a szüleik befizetésére.
A forint rohamos gyengülését látva sokan gondoltak már arra, hogy inkább euróba váltják a megtakarításaikat. Ezt a döntést azonban nem érdemes elkapkodni! Ha szeretnél jól járni, akkor célszerű megismerned a forint gyengülése mögött meghúzódó folyamatokat, az átváltási költségeket és tájékozódnod a további alternatívákról is! Segítünk átlátni a helyzetet és döntést hozni.
Ma adsz nekem 100 ezret, én a jövő héten visszaadok neked 200 ezret! Ismerős? Valószínűleg igen, hiszen a befektetési csalások sajnálatosan gyakori jelenségek a pénzügyi világban. Pedig nem olyan nehéz felismerni ezeket önmagában a magas hozamról. Ebben az útmutatóban megismerkedhetsz a legfontosabb ilyen csalásokkal, melyek mellé megtörtént eseteket is hozunk.
A Befektető-védelmi Alap (rövidítve BEVA) akkor kártalanít, ha a befektető - a BEVA tagjaként - értékpapírja vagy befektetett pénze befagy. A kártalanítás nem vonatkozik a befektető befektetési kockázataira, csak arra a pénzre, amely a befektetést kezelő szervezet hiányosságaiból, szabálytalan működéséből ered. Lépésről lépésre elmondjuk hogyan kaphatod vissza a pénzed és mennyit kaphatsz vissza, ha véletlenül olyan szerencsétlenség érne, hogy a BEVA kártérítésére szorulsz.